Egyre n�vekv� mennyis�g� vizeletet t�rolni, majd azt ki�r�teni – ebben �ll a h�gyh�lyag feladata, amely funkci�j�hoz alkalmazkodva, izmos fal�, ny�lkah�rty�val bor�tott t�ml�. A h�lyagny�lkah�rtya lobos, gyullad�sos megbeteged�s�t nevezz�k h�lyaghurutnak. Heveny vagy kr�nikus form�ban jelentkezhet. Leggyakrabban egyszer� megh�l�s, felf�z�s k�vetkezt�ben alakul ki heveny megbeteged�s, de kiv�lthatja er�s f�szerek t�lzott haszn�lata, m�rt�ken fel�li alkoholfogyaszt�s is. Ezek a t�nyez�k a h�lyagny�lkah�rtya duzzad�s�t, v�rb�s�g�t id�zik el�, amely kedvez a k�l�nf�le bakt�riumok megteleped�s�nek.

A bakteri�lis fert�z�s k�v�lr�l, a k�rnyezetb�l vagy a vizeletkiv�laszt� rendszer m�s szakasz�b�l is kiindulhat, de t�rsulhat sz�v�dm�nyk�nt egy�b kismedencei szervek prosztata, m�h, petef�szek – gyullad�sos folyamataihoz is. A h�gycs� heges sz�k�lete, a prosztata megnagyobbod�sa a vizelet elvezet�s�t akad�lyozza, a k�vetkezm�nyes pang�s szint�n h�lyaghurutot okoz.

Jellegzetesek a heveny megbeteged�s t�netei. Gyakori vizel�si inger jelentkezik, ugyanakkor a ki�r�tett vizelet sokszor csak egy-k�t csepp. F�jdalmas, �g�, cs�p� �rz�s k�s�ri a vizel�st, �s ezut�n a betegnek �n. „marasztal�” �rz�se van, mintha a h�lyagja m�g tele lenne. A folyamat s�lyoss�g�t�l f�gg�en a panaszok olyan kifejezettek lehelnek, hogy percnyi nyugtot sem hagynak a betegnek. A vizelet zavaros, a szokottn�l s�t�tebb sz�n�, esetleg v�res, gennyes lehet, szaga er�s. L�z ritk�n k�s�ri a sz�v�dm�nymentes megbeteged�st.

A k�risme a t�netek alapj�n k�nny�. Kezel�se f�szer�s alkoholszeg�ny di�ta, a higi�n� fokozott betart�sa, b� folyad�kfogyaszt�s, meleg borogat�s �s a szokottn�l melegebb als�nem� visel�se. Ezt kieg�sz�thetj�k sz�jon �t szedhet�, vizeletfert�tlen�t� hat�s� szerekkel. �ltal�ban r�vid a betegs�g lefoly�sa, a panaszok 3-4 nap alatt jelent�sen cs�kkennek. Fokoz�d� vagy elh�z�d� t�netek eset�n az antibiotikus kezel�s hat�sos, ennek javallata azonban m�r orvosi feladat. Ha a h�lyaggyullad�s 2-3 h�t alatt a szokv�nyos kezel�sre nem gy�gyul, akkor urol�giai szakvizsg�lat sz�ks�ges.

Id�lt b�ntalom A heveny gyullad�st kiv�lt� okok huzamos fenn�ll�sa vagy ism�tl�d�se, a vizelet norm�lis elfoly�s�t akad�lyoz� m�s betegs�g kr�nikus h�lyaghurutot eredm�nyez. H�tter�ben leggyakrabban a h�gyh�lyagban elhelyezked� k�, a h�gycs� heges sz�k�lete, a prosztata megnagyobbod�sa, n�gy�gy�szati kr�nikus gyullad�sos folyamatok �llnak.

M�rs�keltebbek az el�bbiekn�l az id�lt h�lyaghurut t�netei. B�r a vizel�si inger gyakori, de kev�sb� f�jdalmas, a vizelet zavaros, gennyes. A t�netek �s a vizelet laborat�riumi elemz�se mellett a diagn�zis fel�ll�t�s�ban egy�b vizsg�l� m�dszerek is szerepei j�tszanak, ez�rt ez szint�n urol�gus szakorvosi feladat. Az �veken �t fenn�ll�, kezeletlen id�lt gyullad�s a h�lyag eg�sz fal�ra r�terjedhet, ami zsugorh�lyag kialakul�s�val �s s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�r. Kezel�s�ben d�nt� �s val�di eredm�nyt, teljes gy�gyul�st a kiv�lt� ok megsz�ntet�se ad.

A h�gyh�lyag gyullad�sos megbeteged�s�t kiv�lt� sz�mos ok k�z�l teh�t leggyakoribb az egyszer� megf�z�s k�vetkezt�ben kialakult heveny forma, amely t�netei alapj�n k�nnyen felismerhet�, r�vid lefoly�ssal eredm�nyesen kezelhet� k�rk�p